Barion Pixel

Az Afázia Egyesület elnöke a Duna TV-ben

Dr. Pataky Ilona neuropszichológus, az Afázia Egyesület elnöke a Duna TV Almárium c. műsorában beszélt az afáziáról 2021. március 18-án

A beszélgetést Radványi Dorottya, a műsor riportere vezeti, beszélgető partnere Dr. Pataky Ilona neuropszichológus, az Afázia Egyesület elnöke. Szóba kerülnek az afázia tünetei, az afáziával való együttélés kihívásai, a javulás lehetséges útjai és a hozzátartozók szerepe, kihívásai az afáziás érintettel töltött mindennapokban.

A beszélgetés kivonata a videó alatt olvasható.

A beszélgetés legelején az Afázia Egyesület logóját és információs füzetét mutatja be a műsorvezető, melyek letölthetőek az alábbi linkeken:

Az Egyesület logója letölthető innen: letöltöm

Az Egyesület tájékoztató füzete letölthető innen: letöltöm

A beszélgetés kivonata

Radványi Dorottya (RD): Rögtön tisztázzuk a szó jelentését, mi az afázia?

Pataky Ilona (PI): Szerzett beszédzavar, kommunikációs zavar. Tulajdonképpen vagy a beszédértés vagy az aktív beszéd kivitelezése az, ami gondot okoz. Lehet ez agyérkatasztrófa, sztrók, koponya agysérüléssel járó baleset, esetleg agydaganat következtében.

RD: Tehát akkor valaki egészségesként jól kommunikált és egyszer csak egy betegség következtében elveszíti ezeket a készségeit?

PI: Igen, így van. Az a lényeg, hogy egyik percről a másikra veszíti el a beszédét, úgy is mondhatnánk, hogy ez egy hatalmas trauma az ő számára, hogy nem értik, és ő nem ért másokat. Nem is észleli, hogy baj van, csak a környezete jelzi, hogy ‘nem értelek’. Ez nem csak a beszédet, írást, olvasást, számolást, emlékezetet érinti, hanem az emberi kapcsolatokat is. Nem tud kapcsolódni, elvesznek a barátai. Képzeljük el, hogy ül velünk szemben valaki, aki nem ért minket, nem tudunk vele kommunikálni.

RD: De talán ért, csak nem tud kommunikálni?

PI: Igen, vagy a globál afázia esetében se nem ért, se nem tudja mondani, tehát nem tud vele mit kezdeni. Elvesztik a barátaikat, nem mindenki, de jelentős részük, elvesztik a munkájukat, elvesztik a családon belüli státuszukat. Ez ahogy mondtam, traumatikus élmény, ezt elviselni nagyon nehéz, elfogadni még nehezebb. Tehát azt, hogy énbelőlem ez lett, ezt nagyon nehéz elfogadni. Ez nem betegség, ez tartós állapot, ez gyakorlatilag nem szűnik meg.

RD: De legyünk pozitívak, mert nagyon sok mindent lehet tenni azért, hogy ha lassan is, de eljöjjön a felépülés, vagy legalábbis közelít az eredeti állapothoz.

PI: Igen, ezért jött létre az Afázia Egyesület 2007-ben, amit egy afáziával szenvedő személy szervezett meg, a mai napon is ő a mozgatórugója az Egyesületnek. Rájött, hogy ez egy hiátus az egészségügyben és hogy ezt valahogy pótolni kell. Ők maguk, az afáziával élők hozták létre az egyesületet, és kértek engem elnöknek és a logopédus Felíciát (Krasznárné Erdős Felícia) alelnöknek – tehát szakembereket ők kértek, ők válogattak ki.

RD: Tehát tudták, hogy a segítséget a pszichológustól és a logopédustól kell kérni elsősorban, és ezt meg is kapják az Egyesületben? Mit lehet tenni?

PI: Rengeteg mindent. Először is úgy kell kommunikálni velük, hogy a kölcsönös megértés lehetővé váljon és megtanítani őket úgy kommunikálni, hogy őket meg lehessen érteni. Mondok egy példát: valaki, aki egyáltalán nem tudott beszélni megfogta a fejét és némi idő után azt mondta, hogy „jajj, jajj, …. jajj jajj jajj ……” (közben kézzel a fejét fogja), majd ezután, hogy „fáj a fejem”. Tehát a jajj-okhoz társított mozdulatsor kihozta, előhívta az adekvát kifejezést.

RD: Türelem kell mindkét részről, aki a környezetben él és annak is aki a betegség utáni állapotban elvesztette a kommunikációs készségét?

PI: Így van, nagyon sokféle technika van. Egyrészt fejleszteni a beszédet, másrészt – itt az Egyesületben ez természetes -, nem javítjuk a beszélőt, ha nyelvtanilag helytelen, nem baj, csak mondja. Azután legfeljebb visszakérdezünk, hogy ugye ezt értette alatt és akkor el tudja ismételni. Az önálló beszédhez próbáljuk hozzásegíteni, hogy kifejező legyen, amit szeretne, ha rajzol hozzá, rajzoljon, ha mutogat, mutogasson, van aki föláll és akkor tudja elmondani, amit szeretne. A lényeg, hogy ő ki tudja fejezni önmagát. Nagyon nehéz a hozzátartozóknak is, segíteni szeretnének mindenáron, na de hogy tudnak jól segíteni? Ez az, amiben mi szerepet játszhatunk, hogy helyette semmit.

RD: Hagyni kell?

Ne barkóbázzuk ki, hogy ő mit akar mondani, hanem érjük el, hogy ő keressen eszközöket, hogy megérthetővé tegye. Látszik, hogy én is gesztikulálok, most is. Megszoktam, hogy a közlésemet gesztussal, mindennel aláhúzom, hogy az ő számára érthető legyen. Szokja meg, hogy az természetes, hogy gesztus kíséri, hogy mozdulat kíséri a szavakat. A hozzátartozó egyedül van vele otthon, ő válik a legnagyobb ellenséggé, minden rajta csattan. Ebben segítenünk kell, ezért vannak a hozzátartozói csoportok. Ezek nem panaszcsoportok, hanem olyan technikák, amivel lehet követni az afáziával élő fejlődését, egyre inkább háttérbe szorulni a segítésben és a feladatmegosztást a családon belül átstrukturálni, ahogy fejlődik, egyre több mindent rábízni.

RD: Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, a többit pedig az Afázia Egyesületnél lehet megtudni, a honlapjukat is érdemes tanulmányozni!

Elhangzott:

2021. március 18. DUNA TV Almárium c. műsorában

Dallos Zsuzsa, Afázia Egyesület, Balogh Zoltán miniszter úrhoz írt levele - érdekképviselet

Az Afázia Egyesület hozzátartozói csoportjairól itt olvashatsz többet és jelentkezhetsz: tovább

Adó 1% (egyszázalék) eredmények, Afázia Egyesület, 2010-2020, összesítés

Az Afázia Egyesület 2008 óta segíti a stroke vagy egyéb agyi sérülést szenvedett afáziás személyek újraépülését. Támogass minket adó 1%-oddal, most:

Oszd meg!

Facebook
Email
Nyomtatás
Facebook
Email