Előrelépés több területen – javult a fogyatékossággal élők helyzete

A cikk megjelent a Magyar Hírlap online felületén 2021. május 21-én. (Utoljára letöltve: 2021.05.26.)
A cikket írta: Velkei Tamás

Háttér. Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum hangsúlyosan és jó példaként említi Magyarországot a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kulcsfontosságú információk akadálymentesítésében elért eredményei miatt

A balliberális kormányzat alatti időszakhoz képest számos területen javult a fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon – reagált lapunk kérdésére Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke.

Jelnyelvi tolmácsolás online.
A Kontakt szolgáltatás lényege, hogy a regisztrált hallássérültek napközben jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe.
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az EP-képviselő vezető a siker zálogát abban látja, hogy a jobboldali kormány partnernek tekinti a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezeteket. Az egyik sokat fejlődött terület a foglalkoztatás. A munkaalapú társadalom filozó­fiája a gyakorlatban nagyon sok pluszt jelent a fogyatékossággal élő emberek számára. Kósa Ádám euró­pai parlamenti képviselőként – összehasonlítva a nemzetközi példákkal – azt látja, hogy helyes úton járunk, ha segélyek helyett munka­lehetőséget biztosít az állam az érintetteknek.

Aláhúzta: tíz év alatt több mint duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű dolgozók száma, akkor hatvanezer, napjaink­ban már több mint százötvenötezer fogyatékossággal élő embernek biztosított a foglalkoztatás. A fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztató munkáltatókat a magyar kormány csak az elmúlt évben 43,5 milliárd forinttal támogatta – emelte ki Kósa Ádám.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke mindezt kiegészítette azzal, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás rendszerének többszöri megújítása során létrejött akkreditált szervezetek között számos tevékenykedik sikerrel. Ezek a megélhetés mellett értelmes, stabil és gyakran kihívást jelentő munkát biztosítanak a megváltozott munkaképességű embereknek.

A legújabb fejlemények között említette az idén január 1-jével eltörölt kereseti korlátozást, ami további kedvező fordulatot hozott elsősorban a magasan kvalifikált, rokkantsági ellátásban részesülők nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásában.

Új fogyatékossági csoport

Egy másik jó példa a pozitív irányú változásokra a közlekedés területe. A MÁV koronavírus-járvány előtti (2019-es) tájékoztatása szerint az ország 79 vasútállomásán találhatók már akadálymentes mosdók. A közlekedési infrastruktúra állandó fejlesztése nemcsak a mozgáskorlátozottakat érinti, hanem a babakocsival és a gurulós csomaggal közlekedőket, az érzékelésükben korlátozottakat, a nehezebben közlekedő idős embereket és a kisgyerekeket is. „Ennek tudatában bátran kijelenthető, hogy a gyalogosútvonalak akadálymentesítését illetően jó irányban haladtunk az elmúlt tíz évben” – mondta Kósa Ádám.

Nagy fejlődés tapasztalható a vak és gyengénlátó emberek mindennapjait, így elsősorban gyalogos és közösségi közlekedésüket megkönnyítő akadálymentesítési beruházások terén is. „A taktilis burkolati, valamint a veszélyre figyelmeztető jelek beépítése ma már sok esetben megvalósul, jellemzően a szervezetünkkel egyeztetett módon, rehabilitációs környezettervező szakmérnök közreműködésével” – csatlakozott a gondolatmenethez Nagy Sándor.

Pozitív változás figyelhető meg a távirányítóval vezérelhető, hangjelzést adó jelzőlámpák telepítése terén is. Ez a rendszer Budapesten már teljesen bevett gyakorlat, és több vidéki városban is szépen gyarapszik a közlekedési lámpák száma – tájékoztatott az elnök. Az MVGYOSZ vezetője kiemelte azt is, hogy ma már számos nagy beruházás kialakításába bevonják a látássérültek érdekképviseleti szervezeteit már a projektek kezdeti szakaszában.

„A kommunikációs akadálymentesítés terén évek óta (jelnyelvi) törvény garantálja a siketvakoknak a jelnyelvi tolmács igénybevételének lehetőségét. Az évek alatt országszerte kiépült egy olyan hálózat, ami az összes működő jelnyelvitolmács-szolgálat vonatkozásában biztosítja a speciális tudással rendelkező szakemberek jelenlétét a siketvak ügyfelek részére is” – emelt ki egy másik területet Kedves Éda, a Siketvakok Országos Egyesületének (SVOE) ügyvezetője.

A szervezetnél fontos előrelépésnek tartják, hogy idén januártól már törvényi garantálja a látássérültek elemi rehabilitációs fejlesztésének lehetőségét. E szolgáltatás keretein belül elérhetők a siketvakok önálló életvitelének segítését megcélzó segítségek, mint például a számítástechnikai eszközök kezelésének magyarázata, az önálló közlekedés elősegítése, a pszichológiai segítségnyújtás vagy új kommunikációs módszerek oktatása.

A szolgáltatási rendszerek kiépítése és fenntartása immár állami feladatvállalásnak minősül. „A hozzáférés, akadálymentesítés terén ez nagy előrelépésnek számít, hiszen biztosítja a készségek elsajátítását” – fogalmazott Kedves Éda.

Az Afázia Egyesület és a Démosz­thenész Egyesület közreműködésé­vel létrejött egy új fogyatékossági csoport, a beszédfogyatékosoké – értékelte az elmúlt tíz év egyik nagy eredményeként Dallos Zsuzsanna, az Afázia Egyesület titkára. Ugyancsak a pozitív változások közé sorolta, hogy egyesületük immár hat éve költségvetési támogatást kap, ami biztos előrelépést jelentett számukra, még akkor is, ha meglátásuk szerint a támogatás mértéke „aránytalanul kisebb összeg” a többi a fogyatékossági egyesület dotációjával összehasonlítva.

Mi is az afázia? - az Afázia Egyesület blogja
Kattints a képre!

Hazánk a bezzeg ország

További előrelépés az afáziások életében, hogy számos pályázat jelent meg, amelyek az agy sérülése folytán beszédzavarral küzdőkön sokat segít: 2007 óta hatszáz afáziás beteget regisztráltak, s nyújtottak számukra segítséget, adtak tanácsot és biztosítottak nekik gyógyulást.

Az egyesület hetente tizenöt–húsz különböző foglalkozást is tud már tartani, amelyek közül egyre ismertebb a csoportos éneklés, amelyről lapunk is beszámolt korábban. Budapesten már két helyen, valamint hat megyében folynak a foglalkozásaik.

A fogyatékossággal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek négymilliárd forintnyi forrásból tudtak önállóan szolgáltatásokat fejleszteni. Hatalmas eredménynek tartom, hogy az érdekképviseleteink manapság már ilyen volumenű projektek megvalósításában is helyt tudnak állni – hangsúlyozta Kósa Ádám.

A SINOSZ esetében ilyen nagy ívű projekt volt a Kontakt szolgáltatás megvalósítása (amelyről lapunk is több alkalommal írt). A hallássérültek szervezetének elnöke kiemelte, hogy az Európai Fogyatékosságügyi Fórum idén kiadott Emberi Jogi Jelentésében hangsúlyosan és jó példaként jelenik meg Magyarország, ugyanis a koronavírussal kapcsolatos kulcsfontosságú információk akadálymentesítésére a kormány jelentős figyelmet fordított és kiemelkedő eredményeket ért el. Kósa Ádám kitért rá, hogy 305 kormányablaknál könnyítették meg a siketek és nagyothallók ügyintézését átlátszó arcpajzsok használatával az elmúlt időszakban.

A képernyőolvasó szoftverrel és egyéb kisegítő lehetőségekkel ellátott okostelefonok az elmúlt években ugrásszerű fejlődést hoztak a digitális technológiákhoz való hozzáférés terén, ezekre alapozva pedig számos speciális szolgáltatás indulhatott el látássérült emberek számára sorolta a további kedvező változásokat az MVGYOSZ elnöke. Ilyen a Távszem (amelyről a Magyar Hírlap is többször beszámolt) és az online hangoskönyvtár.

Örvendetes az is – tette hozzá Nagy Sándor –, hogy az elmúlt években több innovatív segítő és akadálymentesítési szolgáltatás is elterjedt széles körben, így például a színházi előadások vagy televízióműsorok audionarrációja, illetve a fogyatékossággal élők inklúziójára is figyelmet fordító kulturális és sportprogramok.

„Általánosságban véve is sok tekintetben vált pozitívabbá, befogadóbbá a társadalom a fogyatékossággal élők irányába, ám ez az idő még kevés volt a meggyökeresedett sztereotípiák és előítéletek teljes lebontásához” – mondta Nagy Sándor. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy elfogadóbb, nyitottabb generáció van felnövőben – tette hozzá.

Akad még teendő

Az is igaz ugyanakkor – állapította meg Kósa Ádám –, hogy bár az épített környezet akadálymentesítésének az igénye már beépült a köztudatba, az infokommunikációs akadályok még nagy számban gátolják az érintetteket. A SINOSZ elnöke szerint ugyan az online jegyvásárlás és egyéb mobil applikációs megoldások fokozatosan terjednek, de még nem tartunk ott, hogy ebben rendszer alakuljon ki.

Nagy Sándor tapasztalatai alapján, a digitális technika fejlődésének dacára a hazai elektronikus ügyintézés még mindig akadályokkal teli, miközben már magyar szabvány és több jogszabály is előírja a honlapok és szoftverek akadálymentes kialakításának kötelezettségét elsősorban a közszféra számára.

Ennek ellenére az állami fejlesztések jelentős részben még mindig hozzáférhetetlenek a látássérültek­nek, pedig az e-ügyintézés éppen az ő életüket könnyíthetné meg rendkívüli módon. Évek óta megoldatlan, hogy a vak emberek képernyőolvasó program segítségével önállóan benyújthassák adóbevallásukat, használhassák az E-papír felületét vagy az Általános Nyomtatványkitöltőt. Ahogy a NAV online számlázási rendszere, az általános és középiskolákban használt Kréta és a felsőoktatásban elterjedt Neptun tanulmányi rendszerek felülete, továbbá a Mobiljegy alkalmazás, de még a napokban kifejlesztett, védettségi igazolvány igénylésére szolgáló elektronikus űrlap sem hozzáférhető számukra.

„A megoldás egyértelműen a most már magyar szabványként is elérhető útmutatások követése és a honlapok és szoftverek akadálymentesítésére szakosodott szervezetek és szakemberek értékes, speciális tudásának igénybevétele lenne” – szögezte le Nagy Sándor.

Kedves Éda szerint is vannak még teendők a segédeszközök, illetve a sikeres foglalkozási rehabilitá­ciós programok hozzáférhetősége terén. A szervezetnél hiányosságokat látnak az oktatási rendszerből kikerült fiatalok esetében is. Sok szülő számára okoz problémát gyermeke további fejlesztésének, illetve lakhatási lehetőségeinek biztosítsa. Egy súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdő, értelmi sérült, siketvak fiatalt nagyon nehéz elhelyezni foglalkoztató, illetve nappali ellátó intézményeknél.

Azt is problémaként jelzik a szülők, hogy nincs olyan bentlakásos intézmény, amely gyermekeik további fejlesztését, lakhatását megfelelően tudná biztosítani. Nincsenek – vagy csak nagyon kevesen – olyan szakemberek, akik erre felkészültek lennének. „A problémákat természetesen lehetne sorolni, ám szervezetünk azon dolgozik, hogy folyamatos javulást érjen el a szélesebb spektrumú hozzáférések terén” – szögezte le a SVOE ügyvezetője.

A kedvező változások mellett az MVGYOSZ elnöke is lát még olyan területeket, ahol volna lehetőség a fejlődésre. Az elmúlt évtizedben a gyógyászati segédeszközök finanszírozása terén a látássérült emberek szempontjából egyáltalán nem történt érdemi változás – emelte ki Nagy Sándor. Megoldást az elavult finanszírozási metódus rendszerszintű felülvizsgálata és modernizálása jelenthetne, amely az egyedi képességekre és szükségletekre fókuszálva, széles palettáról válogatva biztosítaná az eszközök beszerzésének finanszírozását.

További cikkek a magyarnemzet.hu -ról az alábbi linkeken:

2014 – https://magyarnemzet.hu/archivum/tudomany-es-technika/tizezer-magyarnak-kell-ujra-megtanulni-beszelni-4064348/

2016 – https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/kirekesztettek-a-beszedfogyatekkal-eloket-4269002/

2018 – https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Az_afazia_nem_betegseg_hanem_egy_allapot

Oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: print
Nyomtatás
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email