Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhet a demencia, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne. Alámerültünk a hazai vizsgálatok világában, hogy megtudjuk: milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, miért hasznos keresztrejtvényt fejteni, milyen sportot végezzünk, és mit (ne) együnk, ha el akarjuk kerülni a demenciát, vagy az Alzheimer-kórt. Eközben azt is megtudtuk, mivel készül a kihívásra a kormány, és milyen magyar kutatások zajlanak a háttérben.
Néhány fehér pötty, amiknek nem kellene ott lenniük – laikusként mindössze ennyi, amit a falra nagyban kivetített MR-leleteimen látok (kapcsolt képünkön nem ez szerepel). Eddig azzal nyugtattam magam, hogy talán az MR- gépben való 40 perces fészkelődés miatt nem lett tökéletes a kép, a kiértékelés után azonban kénytelen vagyok elfogadni, hogy nem a képalkotással, hanem a cukorháztartásommal van gond. Mint ahogy azt a meglepő tényt is, hogy az elmúlt hetekben elvégzett vizsgálataim szerint hiába vagyok még csak 43 éves, nem dohányzom, nem iszom alkoholt és mostanában igyekszem sportolni is, mégis azon magyarok körébe tartozom, akiknél valamilyen szinten – az én esetemben éppen a nem megfelelő cukorszint és annak következményei miatt – megnövekedett a stroke, és a demencia kockázata.
Ezzel azonban egyáltalán nem vagyok egyedül. Magyarországon becslések szerint most is körülbelül 250 ezer demenciával diagnosztizált ember él (ez az esetek háromnegyedében Alzheimer-kórt jelent), ha pedig a családtagjaikat is beleszámoljuk, akár egymillió embert is érinthet a betegség. Más szóval: minden tizedik magyart.
| Demencia vagy Alzheimer? |
| A közvélekedéssel ellentétben a demencia nem egy konkrét betegség, hanem olyan betegségek gyűjtőfogalma, melyek során az agyban található idegsejtek funkciója károsodik. Egyik leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Nevét Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit. |
Aki azt hiszi, hogy soha semmilyen formában nem fog találkozni a demenciával, az nagy valószínűség szerint téved: a számok a következő néhány évtizedben a legoptimistább becslések szerint is robbanásszerűen nőni fognak. Kutatók azt valószínűsítik, hogy a világon 2050-re gyakorlatilag megtriplázódik a demenciában szenvedők száma, hatalmas terhet jelentve mind az egészségügyi, mind a szociális rendszereknek.
Van azonban jó hír is: bár elsőre meglepőnek tűnik, a megfelelő rizikófaktorok csökkentésével és életmódváltoztatással az esetek 40 százaléka, vagyis majdnem fele megelőzhető.
A demenciával és az Alzheimer-kórral kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy genetikai eredetű, és semmit nem lehet tenni ellene. Ahogy az én példám is mutatja, ez egyáltalán nem így van: olyanoknál is megnövekedhet a kockázat, akiknek egyik oldalon sem fordult elő a családjában a betegség. A rizikófaktorok pedig néha egészen egyszerűek: az életmód, a táplálkozás, a környezet, a magány vagy akár iskolai végzettség is meghatározhatja, kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel.
„Létezik családi eredetű Alzheimer-kór, de ez esetben rendkívül erős tüneteket okoz és nagyon korán megjelenik. A mi legfiatalabb betegünk például 28 éves volt” – mondta a hvg360-nak Horváth András Attila, a budapesti Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ igazgatója. „Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a 65 év előtt megjelenő Alzheimer-kór genetikai meghatározottsága magasabb, mint az efölött jelentkező betegségé. Ez nem azt jelenti, hogy a demenciának nincs genetikai háttere, csak sokan azt felejtik el, hogy ez a legtöbb betegségre igaz.”
Magyarországon a kormány novemberben jelentette be a Nemzeti Demencia Program elindítását, melynek célja, hogy az egészségügyi és szociális ellátórendszerrel szorosan együttműködve, kiemelten kezelje a problémát. A háttérben ugyanakkor már hosszú évek óta komoly idegtudományi kutatások folynak, részben a Freund Tamás neurobiológus akadémikus (2020 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Agykutatási Program keretén belül.
Erről szól még a HVG teljes cikke:
- Melyek a fő rizikófaktorok?
- Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Mivel lehet éveket nyerni?
- Mi az összefüggés az alváshiány és a demencia között?
- Milyen gyógyszer van rá?
- alkoholmegvonás, egyéb alkoholproblémák,
- droghasználat,
- antidepresszánsok, korszerűtlen altatók, egyéb gyógyszerek,
- érzékszervi betegségek, pl. …
- depresszió, szorongás,
- neurológiai kórképek, pl. …
- metabolikus vagy endokrin betegségek, pl. …
- valamilyen trauma, fertőzés vagy tumor.
A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentkezik a demencia korai szakaszában, és a demencia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat.
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas homociszteinszint, a veseelégtelenség, az elhízás és a cukorbetegség. Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.
A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése. A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát.Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében.
Mi az összefüggés az alváshiány és a demencia között?
Mindenkinek szüksége van rá, életünk mintegy egyharmadát ez teszi ki, mégis egyre nagyobb kihívást jelent. Miközben az alvásnak még világnapja is van, a kialvatlanság és az alvászavar lassan népbetegséggé válik, pedig a minőségi alvás meghatározó szereppel bír az életminőségre.
Stresszkezelés, koncentráció, immunrendszer, libidó – csak a leggyakoribb tényezők, amelyekre az alváshiány jelentős hatással van, egy friss kutatás pedig arra mutat rá, hogy a rendszeres, 6 óránál kevesebb alvás akár 30 százalékkal növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Az alvás fontos szerepet játszik az agy egészséges működésében.
A Nature Communications című folyóiratban közzétett új tanulmány közel 8000 fő részvételével készült. A kutatásban részt vevő emberek életmódját mintegy 25 éven át követték, különös tekintettel a demencia kialakulásának kockázatára. Az eredmények alapján jól látható, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen aludtak 6 óránál kevesebbet, 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki demencia 50-60 éves korukra – függetlenül a szociodemográfiai, viselkedési, kardiometabolikus és mentális egészségi tényezőktől.
“A tanulmány ugyan nem tudja megállapítani az okot és az okozatot, az viszont valószínűsíthető, hogy a tartós alvászavar hatására az agy és az idegrendszer kiszolgáltatottá válik a neurodegeneratív kórképekkel szemben. Mi az üzenet mindannyiunk számára? Az alvászavar már azelőtt intő jel lehet, mielőtt például a demencia korai jelei megjelennének” – magyarázza Tom Dening, aki a Nottinghami Egyetem Mentális Egészségügyi Intézetében működő Demencia Központot vezeti.
Nem először vizsgálták az alvászavar és a demencia közötti összefüggést, de a széleskörű kutatás mind időben, mind a résztvevők számát tekintve kiterjedt eredményeket és új megközelítést hozott.
A résztvevők többségénél ugyanis a vizsgálat kezdetekor még nem alakult ki demencia, így a kutatók teljesebb képet kaptak a kialakulás folyamatáról. Az eredmények megerősítik annak bizonyítékát, hogy a tartós alvászavar – különös tekintettel a középkorú emberekre – növeli a demencia kialakulásának kockázatát vagy erősítheti a meglévő tüneteket.
