A stroke-ot követő beszédzavarról és beszédképtelenségről, s ezek rehabilitációs lehetőségeiről…

Abban az esetben, ha a betegnek mind a beszédformálással, mind pedig a beszédmegértéssel is vannak problémái, akkor globális afáziáról beszélünk. A fentiekből látható, hogy az agy egyes anatómiai régióinak (Broca-mező, Wernicke-terület) épsége alapfeltétele bizonyos nyelvi képességek kivitelezésének – ez a lokalizáció-központú (helyileg meghatározott) afázia elmélet alapja.

Azonban azt is tudjuk az MR-, funkcionális MRI-leletek alapján és az agyi elektrofiziológiai, neuropszichológiai ismeretek birtokában, hogy a megfelelő nyelvi alkalmazásokhoz további területek épségére is szükség van.

A rehabilitáció lehetőségei

Mivel az afáziát ma már nem tekintjük mereven lokalizáció-központúnak, és bizonyítottan több multidiszciplináris területet érintő problémáról van szó, ezért a gyógyításban és a rehabilitációban is több terület szaktudását vehetjük igénybe. Az elveszett nyelvi kompetenciák visszatérésének mértéke jelentősen függ az alkalmazott rehabilitációs programtól.

– a neuropszichológia

A neuropszichológus, klinikai szakpszichológus kellő időt és nyugodt vizsgálati körülményeket biztosít a beteggel való megfelelő diagnosztikus kapcsolat kialakításához. Rendelkezésére állnak olyan segédeszközök, például tesztek, melyek jelentősen elősegítik az előrevivő, fejlesztő munkát. Az afázia vizsgálathoz nagy türelem és kitartás szükséges, mivel a beteg sokszor nem érti a hozzá intézett beszédet és nem tudja megformálni a szavakat. A beteg gyakran értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy környezete nem ad megfelelő választ a kommunikációs törekvéseire és sokszor meg van győződve arról, hogy neki nincs különösebb baja. A beteg számára a neuropszichológus terápiás erőfeszítései nagyon értékesek az életminőség és a munkaképesség fejlesztése tekintetében.

– a zeneterápia

A stroke-ot követő afázia esetén óriási szerep jut a zeneterápiás beszédrekonstrukciónak; a zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét mint eszközt alkalmazza a gyógyításban és a rehabilitációban. Különféle alkalmazási területei vannak és alapos zenei, illetve pszichológiai jártasság kell ahhoz, hogy hatást, célt érjünk el vele. A melódia előcsalogatja a beszédhangokat, hiszen a gyermekkorban mélyen bevésődött dallamok hamarabb visszatérnek emlékezetünkbe, mint maga a beszéd. A zene pozitív pszichés energiákat szabadít fel, ezáltal segíti elő a gyógyító folyamatot – ezért van az, hogy a gyógytornász a beteggel való foglalkozás során dúdol, vagy énekel. A muzsika gyógyító hatását már évezredekkel ezelőtt ismerték és célzottan alkalmazták. Pl. Pitagorasz i. e. a VI. században hárfajátékkal pihentette diákjait, “tisztította ki gondolataikat”. Agyunk az irányító, központi funkcióján kívül memóriaként is szolgál, ahol minden információ tárolódik, ami a múltban valaha is befogadásra került. A hang, a ritmus, a dinamika stb., vagyis a zene elemei az anyaméhen belüli élettől kezdve folyamatosan jelen vannak és a legelső élményeink egyike közé tartoznak. Mivel a zene nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, ezért különös lelki, élettani hatást érhetünk el vele. A tudósok műszeres mérésekkel bizonyították a zene hatását nemcsak az agyra, hanem az egyes szervekre is: a muzsika befolyásolja az izomtónust, a vérnyomást, a szív, a légzés ritmusát.

– a csoportterápia

Az afáziás beteg csoportterápiában való részvételével jelentős pszichoterápiás hatás érhető el, a funkcionális kommunikáció javul és a csoportban való foglalkozás motiválhatja a beteget a további egyéni kezelésre. A beszédzavar miatt a beteg kommunikációs lehetősége csökken, aminek gyakran az az oka, hogy az afáziás személy környezete nincs tisztában a beteg kommunikációs területével, lehetőségeivel. Ennek következtében a beteggel sokszor csak a legszükségesebb dolgokat közlik vagy beszélik meg a hozzátartozók. Az afáziás beteg családtagjait fel kell készíteni a beteg otthoni fogadására és a vele való beszélgetésre, mivel a beteg szociális elszigeteltsége tovább mélyíti a beszédzavart. A beszédkészség javítása mind a betegtől, mind a hozzátartozóktól sok türelmet és foglalkozást igényel, de eredményes lehet, ha a családtagok rendszeresen bevonják a beteget a beszélgetéseikbe. Szükség esetén igénybe vehető a logopédus szaktudása, amely többnyire az otthonápolási szolgálat keretein belül is elérhető. Fontos kiemelni, hogy az afázia alapvetően kommunikációs betegség, de a kezelésnek nem csak a beszédzavar megszüntetését, hanem az emberi kapcsolatok fejlesztését és a családi közegbe való visszatérést is elő kell segítenie.

Mitől függhet a gyógyulás?

Az afázia javulása függ a beteg életkorától, nemétől, a sérülés helyétől, a beteg együttműködési szándékától és az alkalmazott afázia terápia formájától, annak intenzitásától.

A beszédzavar javulásában különbség van a két nem között: a nők hamarabb gyógyulnak, mint a férfiak. A férfi és a női agy közötti különbség már hosszú ideje ismert, ez nemcsak külső és belső tulajdonságokban szembetűnő, hanem a beszédben is megnyilvánul. A javulást meghatározza a betegség előtti nyelvhasználat és annak sajátosságai is. Az afáziások kb. 1/3-a általában jelentősen javul, 1/3-ának javulása kielégítő, de a szóbeli kommunikáció továbbra is zavart mutathat, míg a fennmaradó 1/3-ának állapota nem javul. A stroke-ot követő első évben bizonyos mértékben spontán javulás is végbemegy, amely jellemzően az első 3 hónapban a legjelentősebb. A betegek rehabilitálása az első fél évben a legsikeresebb, de a terápiának később is lehet eredménye; a sikeres rehabilitáció azonban évekig eltarthat.

Dr. Krisán István

Neurológia-stroke osztályvezető főorvos,

Réthy Pál Kórház, Békéscsaba

Vasziné Kovács Mária

Egyetemi ápoló, osztályvezető főnővér,

Réthy Pál Kórház, Békéscsaba