BEVEZETŐ
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény leírja a fogyatékos személyeket megillető jogokat, többek között a biztonságos, akadálymentes környezetet, az egyenlő esélyű hozzáférést a közérdekű információkhoz, különösen a személyüket érintő jogokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatosan.
A törvény 7. § előírja: „A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”
Ez az 1998-ban elfogadott törvény teremtette meg Magyarországon a jogszabályi feltételeit annak, hogy a látási fogyatékosok számára személyi szolgáltatás igényelhető ügyeik intézésénél, a hallási fogyatékosok ügyintézését jeltolmács segíti. A beszédfogyatékossággal élő felnőttek számára ilyen jellegű pozitív diszkrimináció nem létezik, társadalmi szerepvállalásukat támogató szolgáltatások nincsenek, például a személyes / kommunikációs segítés területén. Nyílt munkaerőpiacon nem versenyképesek, a védett munkaerőpiacra nem jutottak be. Esélyeiket egyéni szociális helyzetük, szűkebb és tágabb környezetük attitüdje határozza meg.
„22. § A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.”
2023. decemberében az Országgyűlés elfogadta a Fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítását, ezzel lehetővé tette, hogy a beszéd-és nyelvi fogyatékos felnőttek is állapotuknak megfelelő segítséget, támogatást kapjanak, az egyenlő esélyek megteremtéséhez.
Az Afázia Egyesület sok éve, minden fórumon küzdött ezért a törvénymódosításért. Büszkék vagyunk arra, hogy kitartó érdekvédelmi munkánk hozzájárult a törvénymódosításhoz. Ezzel a tájékoztatóval az információ átadását kívánjuk gyorsítani. Célunk, hogy a beszéd -és nyelvi fogyatékos felnőttek ismerjék meg jogaikat, és éljenek velük, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez hosszabb folyamat lesz. Az Afázia Egyesület tájékoztatójában összefoglaljuk a módosításokat tartalmazó két jogszabályt, kiemelve a beszédfogyatékosokat érintő, legfontosabb részeket, segítve a logopédusokat abban, hogy felnőtt, súlyos beszédfogyatékos klienseik figyelmét felhívják a törvénymódosításra, és az abban rejlő lehetőségekre.
Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy mivel a változások rövid ideje, 2023 végén történtek, és 2024. január elsején léptek életbe, még nem ismertek az érintettek számára, a tájékoztatások lassan mennek át a társadalmi köztudatba. Az interneten sok idevágó információt tartalmazó honlap még nincs frissítve. Ebből az a probléma adódhat, hogy az interneten böngésző hibás információkat szerez. Javasoljuk az államkincstár, és kormányhivatalok frissített honlapjait.
Az idő rövidsége miatt még nem minden nyomtatvány kompatibilis a törvénnyel. Külön kiemeljük az orvosi beutalót (A.3510-90), ami a fogyatékossági támogatás kérvényezésének szinte legfontosabb mozzanata. Beutaló hiányában a kérelmet nem lehet beadni. Ezen a nyomtatványon kell a családorvosnak nyilatkozni a kérelmező orvosi dokumentációja alapján a súlyos fogyatékosság fennállásáról. A nyomtatványon választani kell az orvosnak a fogyatékosság jellegéről (látási, hallási, értelmi, autizmus, mozgásszervi, halmozott, kromoszóma-rendellenesség). A lehetőségek között még nem szerepel a beszédfogyatékosság, mint választható lehetőség (2024. február 29-én). Amíg a megfelelő nyomtatvány elkészül, javasolt lehetőség, hogy az orvos kézzel beleírja a fogyatékosság jellege rovatba a beszédfogyatékosság szót, majd aláírással és bélyegzővel hitelesíti a bejegyzést. A
nyomtatványra csak az orvos tehet bejegyzést!
A logopédiai vizsgálat leírása fontos része a dokumentumoknak, bár csatolása sajnos nem kötelező. Véleményem szerint a beszédfogyatékos minősítés szükséges előfeltétele a logopédiai szakvizsgálati dokumentáció csatolása, mert a beszéd és nyelvi állapot leírásával segít a súlyos fogyatékos állapot megítélésében, és ez által az érintett személyek érdekeit szolgálja.
A fogyatékossági támogatás megítélésekor a logopédiai vizsgálat célja a diagnózis feltárása, és leírása. A klinikai előzmények rögzítése csak röviden indokolt, az orvosszakértők számára irreleváns megismételni az orvosi leleteket, leírásokat, hiszen azokat eredetiben csatolják az érintettek. Így fontos, hogy nem az alapbetegségre, a beszéd – és nyelvi zavarok hátterében álló betegségek leírására, hanem a beszédre, nyelvi állapotra, olvasásra, írásra vonatkozzanak a logopédiai szakmai megállapítások, és az aktuális állapotot hűen tükrözve, annak súlyosságára egyértelmű megfogalmazásokat tartalmazzanak. Míg a kommunikációs funkció vizsgálata és a funkcionális károsodás mértékének megítélése logopédiai szakképzettséget igénylő feladat, a súlyos fogyatékosság véleményezése az orvosszakértő feladata.
A szociális rászorultság és a terápiás javaslatok részletezése ebben az eljárásban nem feladata a logopédiai véleménynek. Fontos, hogy a logopédiai vélemény nyelvezete világos és érthető legyen, ne halmozzuk a csak logopédusok által használt szakkifejezéseket. Ha szükséges, rövid magyarázatot fűzzünk hozzájuk. Használjuk a FOT és a 141/2000 kormányrendelet megfogalmazásait!
MI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.
KI JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA?
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult.
KI MINŐSÜL SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLYNEK?
a) a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
b) a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
c) az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
d) az autista, akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásában fogyatékos, akinek a helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható
f) a kromoszóma-rendellenességgel élő, akinek az állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)
g) az a beszédfogyatékos, akinek szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza,
h) halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével az a) -g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,
i) halmozottan fogyatékos akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van,
és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását rehabilitációs szakértői szerv végzi.
NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY, AKI
a) vakok személyi járadékában, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak
Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható a részére.
MILYEN MÉRTÉKŰ A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS?
A támogatás havi összege 2024. január 1-jétől
– 35.214,-Ft, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, vagy beszédfogyatékos – függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy hiányától -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
– 43.342,-Ft, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van, és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos.
A fogyatékossági támogatás összege évenként a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelésre kerül.
A fogyatékossági támogatás nem számít jövedelemnek.
MIKORTÓL JÁR A TÁMOGATÁS?
Amennyiben a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály szakvéleménye szerint a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt annak a hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a kérelem benyújtásra került.
HOL ÉS HOGYAN LEHET KÉRELMEZNI A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁST?
A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” című nyomtatványon lehet előterjeszteni. A nyomtatvány kitöltésekor gondosan olvassák el a kitöltési útmutatót!
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa – bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa – által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap, eredetiben vagy másolatban), és a logopédiai véleményt. Ha a kórházi zárójelentés nem tartalmaz részletes logopédiai véleményt, ezt be kell szerezni, és csatolni kell.
Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell beküldeni a kérelem mellékleteként.
A fővárosi/vármegyei Kormányhivatal a kérelmező által benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályának (RESZO), ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a RESZO a támogatást kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megállapítására a megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.
Ezért fontos olyan logopédiai véleményt csatolni a kérelemhez, amely hitelesen és teljes körűen leírja a súlyos beszéd, és / vagy nyelvi fogyatékosság meglétét, az önellátás és az önkiszolgálás szintjét.
Fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyek intézésére a következő módon van lehetőség:
- elektronikus úton – elektronikusan kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek tudnak benyújtani fogyatékossági támogatás iránti kérelmet!
Nem ügyfélkapun keresztül – e-mailen – beadott kérelmet nem fogadnak el érvényes kérelemként. - postai úton – a pf. 1919 Budapest címre lehet a kérelmet benyújtani
- személyesen – a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán, vagy az
integrált ügyfélszolgálatokon. (kormányablak)
A borítékon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nevét kell címzettként feltüntetni.
A postacím egységesen:
Budapest 1919
vagy:
Magyar Államkincstár Központ, Budapest. 1919
E-ügyintézésre a www.magyarorszag.hu portálon van lehetőség.
Forrás: Magyar Államkincstár honlapja:
https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/
Fogyatekossagi_tamogatas/fogyatekossagi-tamogatas
Hivatkozott törvények:
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása. Hatályba lépett 2024. 01.01
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet – a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. Hatályba lépett: 2024.I.1.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor
Mellékletek:
- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról.
- A Kormány 616/2023. (XII. 22.) Korm. rendelete a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosításáról.
- Kérelem a fogyatékossági támogatás megállapítására, letölthető az Államkincstár oldaláról, vagy innen tölthető le.
- Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására, letölthető az Államkincstár oldaláról, vagy
innen tölthető le. - 2 oldalas Orvosi beutaló (raktári száma: A. 3510-90), amely innen tölthető le.
1. melléklet
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása, 23.§.
Megjelent: Magyar Közlöny • 2023. évi 185. szám 10578 o.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
A törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a)segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c)értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy
annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen
nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
f ) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
g) szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),
h) – a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos) vagy
i) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.”
2. melléklet
A Kormány 616/2023. (XII. 22.) Korm. rendelete a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lépett: 2024.I.1. Megjelent: M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 188. szám 11345 oldal
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor
1. § A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.) 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Fot. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazása során beszédfogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott funkciózavarok valamelyikének következtében az állapota középsúlyosnak vagy súlyosnak minősül.”
2. § A Fot. vhr. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatás iránti kérelemhez beszédfogyatékosság esetén – ha rendelkezésre áll – mellékelni kell a logopédiai szakvizsgálati dokumentációt.”
3. § A Fot. vhr. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a rendelkezésre álló dokumentáció nem alkalmas a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdés vizsgálatára, beszédfogyatékosság esetén annak megállapítására a kormányhivatal szakértőt rendel ki.”
4. § A Fot. vhr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5. § A Fot. vhr. a) 1. § (6) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontja” szöveg,
b) 1. § (7) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja” szöveg,
c) 1. § (8) bekezdésében a „h) pontja” szövegrész helyébe az „f) pontja” szöveg,
d) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága” szövegrész helyébe a „testi, érzékszervi, illetve beszédfogyatékossága” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdésében az „orvosi dokumentáció” szövegrész helyébe az „orvosi dokumentáció, illetve a rendelkezésre álló logopédiai szakvizsgálati dokumentáció” szöveg,
f) 12. § (2) bekezdésében az „orvosi dokumentációt” szövegrész helyébe az „orvosi dokumentációt, illetve a rendelkezésre álló logopédiai szakvizsgálati dokumentációt” szöveg,
g) 1. számú melléklet 4. pontjában az „autonómia-tesztek” szövegrész helyébe az „autonómiatesztek” szöveg lép.
6. § Hatályát veszti a Fot. vhr. 8. § (1) bekezdésében az „orvosi” szövegrész.
141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet – a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
Kivonat az 1. mellékletből
8. A beszédfogyatékosság megállapítása szempontjából az 1. § (9) bekezdése szerinti funkciózavarok a következők:
8.1. Beszédzavar: a beszéd érthetőségét vagy kommunikatív hatékonyságát érintő, beszédszervi működést jellemző zavar:
a) beszédhanghiba,
b) beszédmozgás zavar,
c) beszédfolyamatossági zavar,
d) hangképzési zavar,
e) rezonanciazavar.
Az a)–e) pont szerinti beszédzavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy csak átmenetileg tud megfelelő hangerőt vagy hangminőséget produkálni, a több hangot vagy a tagoltságot átfogóan érintő artikulációs zavar, illetve gyakori megakadások, prozódiai eltérések következtében a beszéd nehezen érthető, illetve kivitelezése jelentős erőfeszítést igényel, hatékonysága csökkent, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az a)–e) pont szerinti beszédzavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy nem képes megfelelő hangerőt vagy hangminőséget produkálni, beszédképtelen, illetve a hangkészlet nagyobb részét vagy a beszéd tagoltságát átfogóan érintő artikulációs zavarok, a gyakori és hosszan tartó megakadások, a beszédrezonancia, illetve beszédprozódia súlyos zavarai következtében a beszéd nem érthető, kommunikációs funkcióját nem tölti be, ezáltal a személy a mindennapi tevékenységekhez szükséges tagolt és folyamatos beszédre képtelen.
8.2. Nyelvi zavar: a beszélt, írott vagy egyéb szimbólumrendszerek használatának zavara, a nyelvi kifejezés vagy a nyelvi megértés zavara:
a) beszélt vagy írott expresszív nyelvi zavar,
b) beszélt vagy írott receptív nyelvi zavar.
Az a) és b) pont szerinti nyelvi zavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a szótalálási, megnevezési nehézségek vagy tévesztések, a nyelvtani szerkesztettség alacsony komplexitása, töredezettsége, illetve hibái, az összefüggő szövegalkotás nehézségei, a nyelvi elemek társas kontextusban való alkalmazásának zavarai, illetve a beszédértés vagy az értelmező olvasás, szövegértés zavarai következtében a kommunikációs szándékok, nyelvileg kódolt információk hatékony közvetítése vagy megértése jelentős nehézségbe ütközik, illetve túlzott erőfeszítést igényel, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az a) és b) pont szerinti nyelvi zavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy a személy kevéssé vagy egyáltalán nem képes szóban, írásban vagy egyéb jelrendszereket alkalmazva sem szándékai, gondolatai kifejezésére, információk közvetítésére vagy megértésére ezáltal a mindennapi tevékenységekhez szükséges kommunikációra képtelen.
8.3. Auditív feldolgozási zavar: az akusztikus információk észlelésének, megkülönböztetésének, tagolásának, tárolásának zavara, mely nem tulajdonítható perifériás hallássérülésnek vagy egyéb, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságnak.
Az auditív feldolgozási zavar középsúlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy az akusztikus ingerek észlelése, megkülönböztetése, kiemelése, egymás utáni sorrendjének felismerése, emlékezeti tárolása terén jelentkező nehézségek következtében a beszédértés, csoportos helyzetekben vagy zajos környezetben való kommunikáció nehézségbe ütközik, illetve túlzott erőfeszítést igényel, ezáltal a mindennapi tevékenységeket jelentős mértékben akadályozza.
Az auditív feldolgozási zavar súlyosnak minősül, ha az olyan mértékű, hogy az akusztikus ingerek felismerésére, egymás utáni sorrendjének feldolgozására, emlékezeti tárolására a személy kevéssé vagy egyáltalán nem képes, melynek következtében a mindennapi tevékenységekhez szükséges beszédértésre és az auditív ingereken alapuló kommunikáció minden formájára képtelen.
Kapcsolódó linkek
https://njt.hu/jogszabaly/2023-91-00-00
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000141.kor
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
http://www.kormányhivatal.hu/elerhetosegek
http://info.kezenfogva.hu/intezmenyek/20442-sulyosan-fogyatekos-szemelyek-penzbeli-ellatasaifogyatekossagi-tamogatas
https://www.efiportal.hu/
https://www.facebook.com/ujrabeszelok
https://csaladitudakozo.kormany.hu/
Belügyminisztérium Civilkapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály Tájékoztató füzetei
- Fogalomtár 2023
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2023
- Tájékoztató a fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról 2023
A támogatott tevékenység a Belügyminisztérium
támogatásával valósult meg.
Készült a BM/28814-2/2023 támogatás keretében
Összeállította Krasznár Jánosné logopédus, az
Afázia –az Újrabeszélők Egyesületének elnöke
Szerkesztette Biró Tamás
2024.
