A Népszabadság újságírója Csiba László professzorral, a Magyar Stroke Társaság elnökével beszélgetett.

Mi ez a kór, amely nem kíméli a filmcsillagot, az írót, a háziasszonyt és a politikust?
– Az általam megadott cím az Európai Parlament 2003 júniusában elfogadott dokumentumának a címe, de a betegség nem új keletű, hiszen Kinizsi Pál, Mátyás király hadvezére is ebben szenvedett, de még felépült, lovagolni is tudott. A közelmúlt, illetve a jelen nagyjai közül Pasteur, Al Capone, Roosevelt, Sztálin, Sharon Stone, Chirac, Ariel Sharon izraeli miniszterelnök is agyvérzést kapott. Az agyvérzés egyébként nem helyes kifejezés, hiszen vérzés csak a betegek 15-20 százalékában alakul ki, 80-85 százalékban nem agyvérzésről van szó. Ellenkezőleg: érelzáródás miatt az agy meghatározott területére kevesebb vér áramlik és ez a terület elpusztul. Helyesebb a szélütés, gutaütés kifejezés. De mindkét szó régies, kissé kiment a divatból.
Mi okozza ezt a betegséget?
– A valamennyi artériánkat károsító érelmeszesedés már az első évtized végén elkezdődik. Szeszélyesen, egyik érben gyorsabb, a másikban lassúbb a folyamat. Tetten érhető a vese, az alsó végtagot, a szívkoszorú- és az agyat ellátó erekben. A szélütés hirtelen csap le, a beteg megbénul, beszédképtelenné válik, esetenként kettős látás, végtagzsibbadás, nyelészavar alakul ki.
Miért olyan súlyosak a szélütés következményei?
– A másfél kilós agyban a legfontosabb funkciók szorosan egymás mellett találhatók. A mozgás, érzékelés, beszéd, a tárgyak felismerésének képessége emberi létünk legfontosabb jellemzői. Bármilyen kicsi terület sérül, az eltérések súlyosak. Világszerte 5 millióan halnak meg e betegség következtében és mintegy 50 millió azok száma, akik bénán élnek tovább. Magyarországon 18-20 ezer embert veszítünk el szélütés miatt, de tízezrek élik túl és élnek tovább bénultan.
Megelőzhető a szélütés?
– Váratlanul csap le (az angol stroke szó egyébként ütést, csapást jelent), de a háttérben évek óta tartó folyamatok munkálnak. A legfontosabb a magas vérnyomás, amely annyira fontos, hogy némi egyszerűsítéssel állíthatjuk: megfelelően csökkentett magas vérnyomás = hatékony szélütés-megelőzés. Sajnos a vizsgálatok azt igazolják, hogy a hipertóniások kevesebb mint a felét sikerül hatékonyan kezelni. Növeli a szélütés veszélyét a cukorbetegség, a kóros vérzsírszint, az elhízás és a dohányzás. A rizikótényezők halmozódása megsokszorozza a szélütés valószínűségét. Magyarországon jellemző a rizikófaktorok halmozódása. A régi mondás így szólt: “ép testben ép lélek”, ma nyugodtan mondhatjuk “kövér testben épphogy élek”.
Mit tegyen a beteg, ha szélütés éri?
– Noha a betegség enyhébb-súlyosabb bénulással jár, érthetetlen, hogy a betegek jelentős része csak napok múlva fordul orvoshoz. Minél hamarabb kezdődik a hatékony vérrögoldó kezelés, annál több idegsejtet menthetünk meg. A nem kezelt szélütés egyetlen órájában az agy három és fél évet öregszik, minden percben kétmillió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként 700 km. A bénult beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert az egyetlen hatásos beavatkozás az elzáródott ér mielőbbi megnyitása. A nemzetközi vizsgálatok szerint három óránk van arra, hogy vénás infúzióval feloldjuk a vérrögöt. A három óra a szélütés első tüneteitől számít! Három óra alatt be kell szállítani a beteget a kórházba, el kell végezni a CT-t, néhány alapvető vizsgálatot és bekötni a vénás infúziót.

%d blogger ezt szereti: