Három órán belül kórházba kell kerülnie annak, akit szélütés, stroke ért. A nem kezelt stroke minden órájában az agy három és fél évet öregszik, és egyre nő az esély tartós károsodás kialakulására. A stroke már nem a nagymamák és nagypapák betegsége, itthon a betegek 10 százaléka 50 év alatti.

Az agyérkatasztrófa, más néven stroke nem fáj, ezért hajlamosak vagyunk a mentő helyett inkább a háziorvost hívni. Pedig sorsdöntő, hogy a tünetek észlelésétől számított három órán belül megkapja-e a szakszerű ellátást a beteg.

“A stroke egyik tipikus esete, amikor valaki hajnalban arra ébred, hogy a fél oldala nem mozog. Vagy szeretne kimenni vécére, ám ahogy feláll, összeroskad, mivel az egyik oldala sokkal gyengébb” – mondta el dr. Pánczél Gyula, a Péterffy Sándor Utcai Kórház neurológiai osztályának főorvosa a Magyar Stroke Társaság ez évi, “Stroke – Ne késlekedj” elnevezésű kampányának nyitórendezvényén.

42 ezren kapnak itthon évente stroke-ot

A stroke (ejtsd: sztrók) világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, Magyarországon évente 42 ezer az új beteg, akiknek harmada a betegség kialakulása utáni egy éven belül meghal, egyharmada tartós károsodással épül fel, minden harmadik beteg azonban – a gyors és szakszerű ellátásnak köszönhetően – idővel teljes mértékben felépül.

“Nagyon fontos, hogy stroke gyanúja esetén azonnal a mentőt hívjuk, ne pedig a háziorvost, az ügyeletet, hiszen a betegség során keletkező vérrög csak a tünetek megjelenésétől számított első három órában oldható fel sikeresen. A gyors beavatkozás kulcsfontosságú a későbbi kilátásokat illetően” – mondta dr. Bereczki Dániel, aMagyar Stroke Társaság elnöke.

Miről ismerhető fel a stroke?A szívinfarktussal ellentétben a stroke nem fáj, az alábbi egyszerű feladatok segítségével azonban könnyen felismerhetjük a kórt beteg embertársunknál.- Kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon. Erős a stroke gyanúja, ha a száj aszimmetrikus, egyik fele félrehúzódik.

– Kérjük meg társunkat, hogy emelje vízszintesig mindkét karját. A stroke-beteg egyik fele gyengébb, keze lehanyatlik.

– Ismételtessünk a beteggel egy egyszerű mondatot. Gyanús, ha összefolynak a szavak, a beteg nehezen válaszol, nem talál egyes kifejezéseket, helytelenül válaszol.

A tünetek jelentkezése esetén a háziorvos helyett azonnal a 104-et tárcsázzuk!

 

Még azt is újra kell tanulni, mire való a tojás

A nem kezelt stroke minden órájában az agy három és fél évet öregszik, percenként kétmillió idegsejt pusztul el. “A minél előbb elvégzett trombolízissel, vagyis vérrögoldással javulnak a későbbi életkilátások” – mondta Pánczél.

Ám a rehabilitáció még a gyors és szakszerű ellátás esetében is hosszú időt vehet igénybe. A betegeknek szó szerint újra kell tanulniuk mindent, ugyanis többnyire egy 6-8 éves gyerek szintjére kerülnek vissza. Logopédus segítségével újra tanulnak beszélni, olvasni, írni. “Még azt is újra kell tanulni, hogy mi is az a tojás, és mit kell vele tenni” – mondta Dallos Zsuzsanna, a stroke-betegek rehabilitációját segítő Afázia Egyesület titkára, aki személyesen is érintett a betegségben.

 

A nagy pocakos férfiak a legveszélyeztetettebbek

A közhiedelemmel ellentétben a stroke már nem a nagymamák és nagypapák betegsége, itthon a betegek 10 százaléka 50 év alatti. A statisztikák szerint a férfiak átlagosan 5 évvel fiatalabban szenvednek szélütést, mint a nők.

A kór kockázatát elsősorban az életmód és egyéb betegségek határozzák meg. Növeli a betegség bekövetkeztének valószínűségét a mozgásszegény életmód, a túlsúly, különösen a hasi elhízás, ezért is veszélyeztetettebbek a férfiak, valamint a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás.

A betegségek közül a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a keringési zavar (esetleges korábbi infarktus) és a cukorbetegség fokozza a stroke kockázatát.

Mi a különbség stroke és agyvérzés között?Stroke-nak (vagy magyarul szélütésnek, gutaütésnek) nevezzük az agy vérellátási zavara miatt kialakuló működési zavart. Két formája ismert: az egyik az agyi infarktus, a másik az agyvérzés. Az esetek 80 százaléka agyi infarktus, amikor is egy vérrög elzárja az érpályát, és egyes agyterületek emiatt nem jutnak oxigénhez. Agyvérzés esetén egy ér elpattan, a vér kilép az érpályából, és ily módon roncsolja az agyállományt.

 

%d blogger ezt szereti: