Az afáziás nem bolond, csak gondjai vannak

“Mintha az ég szakadt volna le hirtelen az emberre, olyan érzés a beszédképesség elvesztése” – írja az afáziáról szóló cikkében az MTI-Press.

Az afázia a beszédkészség elvesztése, az az idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar, amely leggyakrabban valamilyen agyi katasztrófa – stroke – vagy agykárosodással járó balesetek következtében jelentkezik a jobboldali bénulás kísérőjelenségeként.

– A beszéd két alapfunkciója, a kifejezőkészség és a megértés sérül, külön-külön vagy súlyos esetben mindkettőben keletkezhetnek korlátok – mondja a logopédus terapeuta, Krasznár Felícia, majd hozzáfűzi: – Az afáziás betegek megkapják a szükséges rehabilitációt, amíg az egészségügyi intézményben vannak, és a pszichológusok, orvosok, gyógytornászok mellett logopédusok is intenzíven foglalkoznak velük. Viszont ha kikerülnek a kórházból már nem áll rendelkezésre szervezett, komplex rehabilitáció.

– Ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg – erősíti meg Dallos Zsuzsa, aki néhány éve súlyos betegség következtében veszítette el beszédkészségét. – Nagyot fordult velem akkor a világ. Szinkrontolmácsként és szakfordítóként három évtizedes tudásom veszett el egy pillanat alatt. Akkor szakadt rám az ég. Magam és betegtársaim állapota késztetett arra, hogy létrehozzak egy egyesületet, ahol legalább biztatást, útmutatást, valamilyen segítséget kaphatnak az afáziás betegek. Szerencsére társakat is találtam, így hoztuk létre közösen Pataky Ilona neuropszichológussal és Krasznár Felicia logopédussal az AFÁZIA – Az Újrabeszélők Egyesületét.

Dallos Zsuzsa az élő példa rá, hogy a szakszerű foglalkozások sora, a rendszeres rehabilitációs programok, a türelem, a támogató család és a betegközösség ereje előbb-utóbb meghozza az eredményt. Ő az egyesület titkára: ma újra beszél, beszédzavar nyomát sem veszi észre a kívülálló rajta. Azt csak ő tudja, hogy a stabil angol tudásból nem jött vissza semmi, és hogy olykor a német, de a magyar is döcög. Korábbi munkáját fel kellett adni, de az egyesületben betöltött feladatok új kapukat nyitottak az életében.

Krasznár Felícia logopédusként régóta szívén viseli az afáziások sorsát.

– Sokan vannak, és egyre többen lesznek – húzza alá. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint pillanatnyilag 140 ezer a számuk nálunk, de ez állandóan változik, növekszik, hiszen az ér- és szívproblémák, a magas vérnyomás, elhízás, a cukorbetegség is egyre terjedőben van, ma már a fiatalabb korosztályt is érinti. (Az agyi katasztrófát átélt betegek 30 százalékánál marad vissza beszédkészség-korlátozottság.) Az afáziás minden ellenkező hiedelemmel szemben nem értelmi fogyatékos, nem bolond, csak különféle kommunikációs gondjai vannak. Ez a kór változatos tüneteket produkál. A megfelelő egyéni és csoportos terápia sokat segíthet a beszédzavarral küzdőknek. A pozitív változás sok mindentől függ, a beteg állapotától, a beszédzavar súlyosságától, a beteg korától, együttműködési készségétől, a károsodás helyétől, típusától, mértékétől, a környezet megértő támogatásától.

Az afázia rehabilitációja hosszú és küzdelmes folyamat. Szükség lehet memóriafejlesztésre, logopédiai foglalkozásokat, egyéni és csoportos kommunikációs tréningekre. Az egyesület csupán egy lehetőséget nyújt, csepp a tengerben, hiszen a fővárosi rászorultak sem jutnak el ide valamennyien, a vidéken élők pedig csaknem teljesen magukra maradnak a kórházi kezelés után.

(forrás: MTI)
http://www.medicalonline.hu