Barion Pixel

Afázia, a láthatatlan betegség

Mikus Tamara, Közelkép Hírügynökség

Van, egy betegség mely teljesen kiszámíthatatlanul következhet be, és nem kímél meg senkit. Meglepően sokakat érint, mégis kevesen tudnak igazán róla. Összeállításunkból kiderül mi is az afázia, kiket érint és hogyan kezeljük. Mégis hallott már valaki az újrabeszélőkről?

Toller László, Ariel Sharon, Margaret Thatcher, Berek Kata, mind az újrabeszélők közé tartoznak. Az afáziáról jobb esetben alig hallunk, rosszabb esetben soha nem hallunk, az utóbbi tábor résztvevői sajnos többen vannak. Ez a betegség teljesen kiszámíthatatlan, bárkivel, bármikor megtörténhet, és nem lehet előre jelezni. Ennek ellenére csak akkor hallunk róla, ha ismert ember lesz áldozata, pedig a világon hazánkban van a legtöbb afáziás beteg.

Mi is történik?

Az agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset egy egészen szokatlan betegséghez vezethet, az afáziához, ami a normális beszédképesség elvesztését jelenti. Az „afázia” egy szakmai elnevezés, mely a beszédképesség zavarát, az úgynevezett „szósüketséget” jelenti. Ez a beszédzavar csak olyan esetekre jellemző, amikor az érintett személynek agyvérzés, agyinfarktus vagy baleset következtében – részben vagy egészében – sérül a beszédképessége. Az egyéb beszédképességi problémák – mint például a gyerekeknél az elhúzódott beszédfejlődés – nem tartoznak az afázia körébe. Az orvosi terminológiában a CVA (cerebrovascular accident) rövidítés használatos, mely az agyi ereket érintő balesetekre utal. Agyunk működéséhez oxigénre és glükózra van szükség. Ha egy CVA következtében vagy egy másik említett okból kifolyólag az agyi vérkeringés felborul, agysejtek pusztulnak el azokon a területeken. Az agynak különböző területei vannak, melyek különböző funkciókat töltenek be. A legtöbb embernek a nyelvhasználatot érintő területek a bal agyféltekéhez tartoznak, és afázia esetében ezek a területek sérülnek. Ritkán fordul elő, hogy valaki csak afáziában szenvedjen. Igen gyakran az agy más területei is károsodnak. További problémák lehetnek például, a félig lebénult állapot. Afáziásoknál ez általában a test jobb oldalát érinti. A test egyik oldalán az izomműködés megsérül, melynek következtében az izmok többé nem koordinálhatók megfelelően.

Bekövetkezhet félvakság, bizonyos cselekvések kivitelezésének képtelensége, evési, ivási, nyelési, memória problémák, eltérő reakció, epilepszia. Ám ezzel korántsem zárul a lista, mert az afázia tünetei és járulékos következményei minden érintett számára különbözőek. Azoknak az embereknek, akik afáziában szenvednek, számos olyan feladattal lehet problémájuk, mely azelőtt teljesen normálisan működött: társalogni, társaságban vagy hangos környezetben beszélni, könyvet, újságot vagy magazint olvasni, közlekedési jeleket értelmezni. Vicceket megérteni vagy mesélni, televízió vagy rádió programokat megérteni, levelet írni vagy űrlapot kitölteni, telefonálni, számolni, számokat megjegyezni, vagy pénzt kezelni, saját vagy családtagjaik nevét megmondani.

Képzeljük csak el, gondolunk valamire, ám mást mondunk ki, úgy, hogy azt csak környezetünk észleli, bennünk nem tudatosul. Az afázia nem értelmi fogyatékosság, az afáziás ember mindent megért, csak éppen nem tudja magát kifejezni, gyakran összekeveri a szavakat, néha újakat talál ki, amiknek általában semmi értelme. A nyelvet gyakorlatilag újra kell tanulniuk, amihez sok türelem és legfõképpen tolerancia kell a környezettôl.

A statisztikák tükrében

A beszédhibások és az afáziások az értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznának, hiszen különböző okok miatt nem tudnak jól (újratanulni) beszélni, de mindent ugyan olyan jól tudnak, mint bárki más. A 2001-es népszámlálási adatokban megadott létszám azonban olyan csekély, hogy szinte biztos, hogy a stroke-osok kimaradtak. Az egyéb kategóriában vannak az „ismeretlenek”. Nagyon valószínű, hogy a stroke-osok / és az afáziások legnagyobb része ide tartozik.
Az agyi betegségek halálozási aránya évről évre csökken – ez azonban csak egy pillanatig tűnik jó adatnak.

Hiszen, ha kevesebben halnak meg, az még nem biztos, hogy előnyt jelent bármely szociális, gazdasági vagy politikai vezetésnek. Sőt! 2000 és 2005 között 30%-al nőtt az életben maradt stroke-sok létszáma, ami hatalmas feladatot jelentene a kormánynak. Ha lenne ereje ezzel foglalkozni és tudomásul venné, hogy ez bármikor és bárkivel megtörténhet.
Külföldi statisztikák szerint, kiderült az is, hogy Magyarország a világ első helyén áll a stroke-os betegek számában, 2006-ban 120 560 agykárosodást szenvedett, kórházból elbocsátott beteg volt. Általános adtok alapján a betegek 25–30 százaléka lesz afáziás, ami alapján évente 30 – 35 ezer afáziásnak kellene lennie, csak azt nem tudjuk, hogy hol? Ha tovább haladunk és kiszámoljuk, hogy a lakosság 20 %-a Budapesten él, akkor ez azt jelentené, hogy évente legalább 6000 afáziásnak kell lennie, ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon keveset hallunk és tudunk erről a betegségről.

Afázia egyesület

Dallos Zsuzsa, akit az afázia nagykövetének is nevezhetnénk, aki maga is afáziás, kénytelen volt újra tanulni a nyelvet, és saját bőrén tapasztalva ennek a különleges betegségnek a tüneteit, az itthoni helyzet javításán dolgozik nap, mint nap, az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületében, azért, hogy a teljes tudatlanságból megismertesse az emberekkel az afáziát.

Dallos Zsuzsa igen tevékeny az Egyesületet illetôen, több ízben járt külföldön, így például 2007-ben Németországban, ahol több nemzet afáziás képviselõivel több napos elõadássorozaton vett részt és olyan tanulási lehetõségekkel ismerkedett meg, amik a jövõt jelenthetnék az afáziás betegeknek. Ugyanebben az évben Brüsszelbe is kijutott, és elmondása szerint újra azzal a jelenséggel találkozott, hogy külföldön sokkal többet foglalkoznak magával a betegséggel, és a betegekkel, mint idehaza.
Igyekezetének gyümölcseként jött létre idén egy brüsszeli Közgyűlésen az www.aphasia-international.com weboldal, az nemzetközi afázia szervezet, Associaton Internationale Aphasie honlapja, ahol további információkat olvashatunk az afáziáról, illetve minden tagország afázia szervezetének elérhetőségét megtaláljuk a listájukban. A honlap elsősorban azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet az afáziára, hogy az afáziában szenvedők ne legyenek elszigetelve a társadalomtól. 32 nyelven olvashatunk a betegségről, emellett az afáziával foglalkozó nemzeti egyesületek linkjei is fel vannak tüntetve.

Hogyan kell kezelni az afáziát? Az afázia következtében a beteg megértésének és önkifejezésének módja megváltozik. Egy súlyos afáziában szenvedő gyakran csak a legfontosabb szavakat érti meg egy mondatból, csak a “kulcsszavakat” fogja fel. Gyakran egy egészséges és egy afáziás azt hiheti, jól megértette egymást, ám egy későbbi reakció olykor megcáfolja ezt. Ha egy afáziásnak akarunk mondani valamit, hagyjunk kellő időt a társalgásra, teremtsünk szemkontaktust, beszéljünk lassan, rövid mondatokat használjunk. Segítsük afáziás társunkat mutogatással, gesztikulálással, rajzolással vagy írással. Ha egy afáziás akar nekünk mondani valamit, fontos, hogy tisztázzuk, kik a szereplők, mi történik vagy történt, hol és mikor. Mindig törekedjünk arra, hogy több választásos kérdéseket tegyünk fel, melyekre felsoroljuk a választási lehetőségeket. Egy afáziással való társalgás rengeteg időt és türelmet igényel. A felsorolt tanácsok ellenére előfordulhat, hogy mégsem működik igazán a kölcsönös megértés.

2008. július 21., hétfő

Oszd meg!

Facebook
Email
Nyomtatás
Facebook
Email