Ilyen a stroke-ot okozó életmód – önre is jellemző?

Fotó: pixabay.com

Hazánkban a stroke – „gutaütés, szélütés”- kiemelt népegészségügyi probléma, leggyakoribb oka az egyén tartós rokkantságának, függőségének és az összes betegség között a legnagyobb a gazdasági terhe. Évente mintegy 50 000 új esetet regisztrálnak. A halálozás az utóbbi időben csökkent ugyan, de ez nem az előfordulás gyakoriságára, hanem a kezelés, ápolás, rehabilitáció fejlődésére utal.

A betegség tünetei

A betegség tünetei: féloldali bénulás, beszéd- és látászavarok, szédülés, a tájékozódási vagy az emlékezőképesség zavara. Ezek lehetnek múló jellegűek vagy tartósak, de súlyosabb esetben halálhoz is vezethetnek. Kezelési lehetőségei korlátozottak, ezért is nagy jelentőségű a megelőzés szerepe.

Hortyogás, leroggyanás

Fotó: pixabay.com

“Jele ennek a nagy nyavalyának a hirtelen és nagy hortyogással való leroggyanás, melyben gyakorta az ábrázat is elfordul, könnyei embernek akaratlan ellen folynak, szája eltátódik, szeme vagy béhunyva, vagy pedig kinyitva marad, gyakorta tajték-túrás; noha mikor igen nagy grádusban vagyon, néha minden tajték és hortyogás nélkül eloltja az embert.” Ez az évszázadokkal előbbi, korabeli írás – Pax Corporis – így emlékeztet a betegség tüneteinek felismerésére. (Pápai Páriz Ferenc)

Magas vérnyomás, dohányzás

Az agyi érbetegség prognózisát nagyban befolyásolja, hogy mekkora terület maradt vérellátás nélkül, vagy éppen túl sok vért kapott, meddig tartott a vérellátási zavar, illetve hogy mely esetleg életfontos központokat érinti az elváltozás.

stroke

Az ember nem válogathatja meg a szüleit, nem fordíthatja vissza az időt, nem változtathatja meg a nemét, etnikai hovatartozást, de számos más olyan tényezőt befolyásolhat, sőt teljesen meg is szüntethet, ami a stroke kialakulásához vezethet. Az agyér betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők két csoportba oszthatók:

  • nem befolyásolható kockázati tényezők: életkor, biológiai nem, etnikum, korábban elszenvedett agyi, átmeneti keringészavar vagy stroke,
  • befolyásolható kockázati tényezők: magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szívbetegség, diabetes, túlsúly, mozgásszegény életmód, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás.

Egészséges életmódra nevelés

A Debreceni és a Semmelweis Egyetemen 149 beteg esetében vizsgáltam az életmód szerepét a halálozási statisztika egyik vezető kórképének, a stroke-nak a kialakulásában kérdőíves módszerrel.

Fotó: pixabay.com

Eredményeimmel több éves megfigyeléseim igazolódtak, miszerint növekszik a fiatal, 30-40 éves stroke-os betegek száma, a betegek hasonló társadalmi rétegből érkeztek (szerény életkörülmények: lakhely, jövedelem, családi állapot, foglalkozás),  kétharmaduk inaktív vagy fizikai munkás, és a felének nem tart ki egy hónapig a havi jövedelme.

A település lélekszámához viszonyítva kistelepülésekről érkeztek többen, túlnyomó részt párkapcsolatban élnek, de válaszadók 40 százalékának ez a stresszora is, így ez nem teljes mértékben számítható pozitívumnak. A betegek 81 százalékának általános vagy középiskolai végzettsége van, és csak 19 százalékának felsőfokú. Ez is bizonyítja, hogy az egészséges életmódra való tudatos nevelést már egészen fiatal életkorban el kell kezdeni. Ebben mind a családi szocializálódás, mind az oktatási intézmények szerepe nagyon fontos.

Elhízás, cukorbetegség

A válaszadók az ismert betegségeiket viszonylag jól karban tartják, pl. cukorbeteg diéta, magas vérnyomás kezeltetése, otthoni mérések; de a túlsúlyra, az étkezésre, nem fordítanak kellő  figyelmet.

63 százalékuk nem táplálkozik tudatosan egészségesen és ez a köztudott rizikótényezők – az elhízás a cukorbetegség, a magas szérum koleszterin és triglicerid szint, érelmeszesedés – melegágya. A betegek 62 százaléka túlsúlyos és csak a fele tesz ellene valamit.

A betegek 72 százaléka végez valamilyen testmozgást, de a napi mennyiség alul marad az ajánlással szemben. A dohányzás a „vártnál” kevesebbnek mutatkozott 32 százalék, és az alkoholfogyasztás is 16 százalék. Az elsődleges és másodlagos megelőzés egyik kulcsfontosságú összetevője az egészséges táplálkozás és életvitel. Ennek a felismerése és tudatosítása alapvető az egészséges egyének és a betegek számára egyaránt.

Ismeretlenek a szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok tekintetében elmondhatjuk, hogy az összes betegszámhoz viszonyítva nagyon kevesen ismerik a betegségmegelőzésnek ezt a formáját ebben a népességben, de különösen áldatlan a helyzet az oly nagy problémát okozó szív- és érrendszeri megbetegedések szűrésének tekintetében.

vizsgálat

A betegek 69 százaléka hallott már szűrővizsgálatról és részt is vett rajta, 32 százalékuk meg tudta nevezni a vizsgálatokat. A viszonylag kedvező eredményt azonban a tüdőszűrőn való részvétel szépíti, az agyi érbetegségek rizikótényezőivel kapcsolatos szűrési lehetőségek ismerete nagyon szegényes, és ennek következményeként a részvétel is tragikus, nyomokban egy-egy beteg bír valamilyen információval, ezzel kapcsolatban. Ez az információhiány nagyon megnehezíti a betegség megelőzését és a tünetmentes betegségek felkutatását.

A veszélyeztetett korcsoportról és a szükséges életmódváltásról a Debreceni Egyetem Klinikai Központ oldalán olvashatnak!

Kérdésével forduljon szakértőinkhez!